Bevezetés: a parenchymás és pleurális betegségek CT-eredményeit olyan betegek csoportjában mutatjuk be, akiknek kórtörténetében azbeszt expozíció volt, kivéve a tüdőrákot (amely ebben az alanyban nem jellemző) és azbesztózist (amely parenchymás fibrózis).,
Anyag, módszerek: Meg utólag felül egy sor CT vizsgálatok (hagyományos, spirális, nagy felbontású felvételeket) a 21 vizsgált betegek 1995-től 1999-ig. Pleurális plakkok (10), kerek atelectasis (2) és malignus pleurális mesothelioma (9) voltak. Minden betegnek közvetlen vagy közvetett azbeszt-expozíciója volt, kivéve egy rosszindulatú pleurális mesotheliomát., Értékeltük a következő CT megállapítások: csomós, emléktábla vagy egységes pleurális megvastagodása; pleurális meszesedések; pleurális megvastagodása kisebb, vagy nagyobb, mint 1 cm; pleurális margók (rendszeres, policiklikus spiculated); lokalizáció (uni/kétoldalú hemithorax); engedély (felső -, közép-vagy alsó régió); tüdő, mediastinalis valamint a rekeszizom részvétel; fissural részvétel; pleurális folyadékgyülem; nyirokcsomó megnagyobbodás; tüdő tömeg a comet-hátsó jelet; a tüdő térfogata (normál, csökkentett, a megnövekedett).,
eredmények: a pleurális plakkok mindig kétoldalúak és 1 cm vastagabbak voltak, az esetek 80% – ában meszesedéssel. Az árrés mindig szabályos volt, a betegek 40% – ában policiklusos volt, és soha nem volt szabálytalan. A mellkasi pulmonalis pleura sejtes esetekben az esetek 50%-ában, a felső és az alsó régiókban pedig a betegek 60% – ában, illetve 80% – ában vett részt a diafragmatikus pleura. A kerek atelektázist (2 beteg esetében 3 eset) mindig parenchimális tömegként mutatták ki az alsó lebenyekben, posterior vagy posteromediálisan, szomszédos pleurális megvastagodással; átmérője 4 volt.,4-6 cm volt az üstökös-farok jele. A malignus pleurális mesotheliomában mindig pleurális effúziót találtunk, Az egyoldalú pleurális effúzió az egyetlen jel 2 betegben. Egyéb eredmények a pleurális csomók (77,7%) voltak, amelyek spiculált (22,2%) és policiklusos (77,7%) margókkal rendelkeztek, több mint 1 cm átmérőjűek. A betegség mindig egyoldalú volt. A parenchymás pleura az esetek 77,7% – ában, míg a mediastinalis és diaphagmatikus pleura a betegek 44,4% – ában volt érintett. A betegek 66,6% – ánál mutatták ki a fissuralis részvételt. A nyirokcsomókat az esetek 66,6% – ában bővítették., Az érintett hemithorax térfogata nőtt (22,2%), csökkent (44,4%) vagy normális (33,3%).
vita és következtetések: a pleurális plakkok jelenléte az azbeszt expozíció sajátos jele. Kerek atelektázia is jelezheti, azbeszt-expozíció, de megtalálható sok betegség a mellhártya gyulladás, mint a gümőkóros folyadékgyülem, trauma, tüdő infarktus, pangásos szívelégtelenség, coronaria bypass. E két betegség CT-mintái jellemzőek, a diagnózis megerősítéséhez nincs szükség más megállapításra., A CT-vezérelt tűbiopsziára csak akkor van szükség, ha a kerek atelectasis atipikus megjelenést mutat a CT képeken, vagyis az üstökös-farok jele nélkül. Malignus pleurális mesothelioma erősen kapcsolódó korábbi foglalkozási expozíció, illetve bemutatja tipikus CT megállapítások csak előrehaladott állapotban (szabálytalan, csomós pleurális megvastagodása, pleurális folyadékgyülem, mediastinalis, majd tüdő-összehúzódás a tumor encasement, parenchyma, illetve nyirokcsomó áttétek), de a differenciál diagnózis a mellhártya metasztatikus betegség lehet nehéz., A CT fontos szerepet játszik a tumor értékelésében, de a biopszia szükséges a lézió jellemzéséhez.